Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Szakmai önéletrajz:
Budapesten születtem 1953. június 7.-én. Családomnak mindkét ágon voltak művészi hajlamú tagjai: apai dédnagyapám, Freund Vilmos építész volt; fia, Ferkai Jenő festőművész Nagybányán és a kecskeméti művésztelepen; nagybátyám, Ferkai Ferenc, Kaesz Gyula tanítványaként végzett a Magyar Kir. Iparművészeti Iskola belsőépítész osztályán. Anyai ágon egész festődinasztia – Komlósy Ferenc és gyermekei, ifjabb Ferenc, Ede és Irma – tartozott a családhoz, de akadt operaénekesnő is, aki a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Anyám divattervezést tanult az Iparrajziskolában, de a háború miatt nem tudta befejezni tanulmányait, s később sem volt módja képzettségének megfelelő állást találni.
Iskolás koromban előbb geológus akartam lenni, majd ipari formatervező, de kacérkodtam a művészettörténettel is. Végül a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkeztem építésznek, 1977-ben kaptam diplomát. Tervezőnek készültem, de már egyetemi éveim alatt az építészettörténet volt a kedvenc tantárgyam. Érdeklődésemet Pogány Frigyes keltette fel, akinek szuggesztív előadásait jellemző módon nem az egyetemen, hanem az Építők Klubjában és TIT-előadásokon hallgattam, mert akkor már a Műegyetem Építész karáról – talán éppen népszerűsége miatt – kiszorult. Egyetemi éveimből legszebb emlékeim az Építészettörténet Tanszék diákkörével kapcsolatosak, melynek három éven át titkára voltam. Kiváló tanáraink, Guzsik Tamás és Szentkirályi Zoltán vezetésével bejártuk a mai és a történelmi Magyarország számos vidékét: templomokat, várakat, kastélyokat, parasztházakat néztünk meg, padlásokra másztunk freskótöredékekért, falvak szerkezetét, porták elrendezését vizsgáltuk, füstös konyhában beszélgettünk idős emberekkel – életre szóló iskola volt.
A diploma megszerzése után Mesteriskolát végeztem (1982-84) és tíz éven át tervezőként dolgoztam, előbb a Középülettervező Vállalat vári irodájában, majd az Általános Épülettervező Vállalatnál. Mindkét helyen nagyszerű emberekkel ismerkedtem meg – mesteremnek mondhattam Jánossy Györgyöt, majd Rimanóczy Jenőt. A nyolcvanas évek nem volt szerencsés időszak – akkoriban tíz tervből jó ha egy megvalósult – ezért, mihelyt alkalmam nyílt a „tervgyár“ elhagyására, azonnal váltottam. 1986-ban Moravánszky Ákos külföldi ösztöndíjat kapott és a Magyar Építőművészet folyóirat szerkesztését átadta Turányi Gábornak és nekem. Két éven át „sportállásban“ (fizetésemet továbbra is az ÁÉTV adta) szerkesztettem az akkor még egyedüli jelentős építészlapot, melyet tartalmilag és formailag egyaránt megújítottunk. Amikor Moravánszky hazatért, visszaadtuk a szerkesztői széket, de a tervezéshez nem tértem vissza. 1988-ban kétéves ösztöndíjat kaptam az MTA-Soros Alapítványtól a két világháború közötti magyar építészet eszmetörténetének kutatására, s ezzel átmeneti függetlenséget nyertem. Utána egy évre valódi szabadúszó lettem. Bekapcsolódtam Petróczy Gábor építészetszociológiai kutatási programjába, illetve az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának műemléki topográfiai munkájában vettem részt szerződéses munkaviszonyban.
1990-ben Gergely István hívására kerültem a Magyar Iparművészeti Főiskolára. 1993-ig az iskola Szakelméleti Kutatócsoportját vezettem, majd a Ferencz István által újjászervezett Építész Tanszék munkatársa lettem, ahol a mai napig a szaktörténet tantárgyat tanítom. Ezen kívül részt veszek az iskola Elméleti Intézetében a művészettörténet tantárgy oktatásában és a Doktori Iskola munkájában. 2005-ben, amikor elnyertem az Elméleti Intézet igazgatói megbízatását, teljes státusszal átkerültem az intézetbe. Az igazgatói feladatot három és fél éven keresztül láttam el. Megszerveztem a kreditrendszerű, kétfokozatú oktatásra való átállást az elméleti stúdiumok terén, és előkészítettem az összes elméleti területet magában foglaló új intézet létrehozásának és működtetésének feltételeit. A négy évet egy feloldhatatlannak látszó személyes konfliktus miatt nem töltöttem ki, magam mondtam le megbízatásomról. Azóta az új Elméleti Intézet egyetemi tanáraként, továbbá a Design- és Művészettörténeti Intézeti Tanszék vezetőjeként működöm.
A MIE/MOME mellett alkalmanként tanítottam az ELTE Művészettörténeti Tanszékén (Németh Lajos, majd Passuth Krisztina meghívására) és Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén (Kenyeres Zoltán felkérésére), a BME Építészkarának egyes kurzusain, az Építész Mesteriskolán és az Ybl Miklós főiskolán, továbbá tutorként működtem a Láthatatlan Kollégiumban és a CEU-n. Doktoranduszok témavezetője vagyok a MOME-n és az ELTE Művészettörténeti doktori iskolájában.
Az oktatás mellett fő tevékenységemnek az építészettörténeti és elméleti kutatást tekintem. Érdeklődésem eleinte a 20. század első felének építészetére irányult, magyar és kelet-európai témákon dolgoztam. Foglalkoztam az iparművészet, környezet- és tárgykultúra területével, számos írásom jelent meg az utcabútorokról, üzletportálokról, általában a kereskedelmi építészetről. Gyakran publikáltam a közelmúlt magyar építészetéről, illetve kortárs témákról. Szűkebb szakterületem a két világháború közötti magyar építészet kutatása lett. Az egyik vonalon a korszak építészeti elméleteit, vitáit, eszmetörténetét igyekeztem feltárni, a másikon topográfiai kutatás keretében az ismert emlékállományt bővítettem jelentős mértékben és új irányokban. Kandidátusi disszertációmat (mely a nemzeti fogalom jelentésváltozásait vizsgálta két világháború közötti építészetünkben) az MTA Doktori Tanácsa 1995-ben fogadta el, a következő évben pedig a BME Habilitációs és Doktori Bizottsága PhD fokozatot adott rá. 2004-ben sikeres habilitációs vizsgát tettem a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. Egyetemi tanári kinevezésemet 2005-ben kaptam.
Azóta három fő irányban folytattam kutatómunkámat. A modern mozgalom műemlékvédelmének elvi és gyakorlati kérdéseit vizsgáltam az e célra alakult nemzetközi szervezet, a DOCOMOMO International (Documentation and Conservation of Modern Movement Buildings and Sites) keretében, mely szervezet egyik nemzetközi bizottságában egyébként aktívan közreműködtem 1997-2002 között. A magyar építészettörténet kutatását kiterjesztettem az ötvenes-hatvanas évekre, ennek eredménye a Jánossy Györgyről, illetve a Gulyás Zoltánról készített monográfia. Végül, a harmadik irány a főiskolai szaktörténet egyik félévéhez (A lakóházépítés és a lakás története) és a Széchenyi professzori ösztöndíj keretében vállalt kutatáshoz kapcsolódva a Budapest lakóházépítését 1870-1945 között megújítani szándékozó reformtörekvéseket dolgozta fel. E munka mellékterméke a Városháza könyvsorozatában megjelent, budapesti lakótelepekről szóló kis kötet. A legutóbbi években visszatértem a két háború közötti korszakhoz (lásd a Modern házak című kötetet!), és a 2011 decemberében megjelenő Molnár Farkas nagymonográfia kapcsán a Bauhaus magyar vonatkozásait kutattam itthon, valamint Berlinben és Weimarban.
DÍJAK, FONTOSABB ÖSZTÖNDÍJAK
2007: Németh Lajos díj
2002: Ybl Miklós díj
1999: Soros Alapítvány művészeti díja
1998: Visiting Scholar kutatói ösztöndíj a montreali CCA központban
1988-89: az MTA-Soros Alapítvány kutatói ösztöndíja a két világháború közötti magyar építészet eszmetörténetével kapcsolatban
1987: Podmaniczky-emlékérem (a Fővárostól az ERMA-portál rekonstrukciójára)
1977: BME-ÉTE diplomadíj
Publikációk: könyvek, könyvfejezetek, cikkek és tanulmányok
90. Ferkai A., Molnár Farkas (nagymonográfia), Bp., 2011, Terc.
89. Ferkai A., „Anyagfilozófiák“, Építés – Építészettudomány 39. kötet, 3-4. szám, pp. 209-218.
88. Ferkai A., „A Bauhaus utóélete a magyarországi építészet néhány példáján” in: Bajkay Éva (szerk.) A művészettől az életig. Magyarok a Bauhausban, Pécs, 2010. 344-357.
87. Ferkai A., „Molnár Farkas családiház-tervei a berlini Bauhaus-archívumban”, Artmagazin 37, 2010. 1. 68-71.
86. A. Ferkai, „National identity in Hungarian architecture and the shaping of Budapest”, Hungarian Studies Vol. 24. (2010) No. 2. 181-188.
85. Ferkai A., Modern házak, Bp., 2009, Városháza. A Mi Budapestünk sorozat.
84. Ferkai A., „A modern után“ és „Átépítések“ In Lévai-Kanyó Judit (szerk.) Családi házak, Bp., 2009, Terc.
83. Ferkai A., „A jövő nemzedék egészsége fontosabb minden stíluskérdésnél“. Építészek a falukutatásban és a népi szociográfiában a két háború között. Kommentár 2009. 1.
82. Ferkai A., „A modern mozgalom színhasználatáról“. Magyar műemlékvédelem. A Műemlékvédelmi Tudományos Intézet közleményei. XIV. Bp., 2007. pp. 279-284.
81. Ferkai A., „Bevezető“ (tanulmány). In Horányi Éva (szerk.) Kozma Lajos modern épületei, Bp., 2006, Terc. pp. 10-23.
80. Ferkai A., „A stockholmi Erdei temető“, Intérieur, 2006 október pp. ?
78-79. Ferkai A.,„Szerep- és stílusváltások az 1980-as és 1990-es évek magyar építészetében“ In Magyar Tudománytár 6. kötet: Kultúra, Bp., 2006. 447-468., illetve In Gyönyörű ez a nap. A nyolcvanas és a kilencvenes évek magyar művészete – történet és elmélet. (szerk: Markója Csilla és Vajdovich Györgyi) Bp. 2003. MAOE.
77. Ferkai A., Lakótelepek. Bp. 2005. Városháza. A Mi Budapestünk sorozat.
76. Ferkai A., Gulyás Zoltán építészete. Bp. 2005. HAP Hungaro-Austro Plan Iroda (HAP Galéria)
75. A. Ferkai, „Is Life a form of Art? Remarks on the mentality of two Central-European architects.“ Cahiers d’études hongroises 2004/2005. 12. 24-28.
74. Ferkai A., „Vizuális kultúra és építészet“. Bátori Zsolt, Horányi Attila (szerk.) Vizuális kultúra Konferencia. MIE Vizuális Kultúra Kutatócsoport. Bp. 2004. (CD-ROM)
73. Ferkai A., Űr vagy megélt tér? Építészettörténeti írások. Bp. 2003. Terc Kft.
72. A. Ferkai, „Epilogue: A Case Study.“ Centropa. A Journal of Central European Architecture and Related Arts (New York, USA) Vol.3, Number 1. January 2003. pp. 10-12. és életrajzok Breuer Marcelről, Molnár Farkasról, Forgó Pálról, Lichtenthal Ernőről, Szabó Lászlóról, Weiner Tiborról, Forbát Alfrédről, Sebők Istvánról, továbbá a Műhely és az Atelier iskoláról. pp. 13-26.
71. Ferkai A., „Modern koncepciók a magyar építészetben 1930 körül“. Kerékgyártó Béla (szerk.), Hely és jelentés. Tanulmányok az építészetről és a városról. Bp. 2002. Terc Kiadó.
70. Ferkai A., 50 épületről címszó In Lőrinczi Zsuzsa (szerk.), Magyarország. Vidéki építészeti kalauz. Bp. 2002. 6 BT kiadó.
69. Ferkai A., Tanulmány a téglaépítészetről a Turányi Gábor - Máté Gábor féle „Tégla/Brick“ magyar és angol nyelvű katalógusban (N&n Galéria, 2002. december 18.) Bp. 2002. Stalker Stúdió. [2-3.] oldal.
68. Ferkai A., „Ten years after. Turányi Gábor építészetéről“. In: Ferencz István, Nagy Tamás, Turányi Gábor építészete (A Velencei Biennálé magyar pavilonjának katalógusa magyar, olasz és angol nyelven). Bp. 2002. pp. 188-191.
66-67. A. Ferkai, Home and rehabilitation centre for disabled children and youth in Perbál, Hungary, Domus 823 (2000 február). Német változata: A. Ferkai, „Ein Ort zum Weiterleben. Rehabilitationszentrum in Perbál, Ungarn“. Bauwelt 2002, 20. szám.
65. A. Ferkai, „Tendenze razionalistiche nell’architettura del primo dopoguerra“ Rassegna 2002. 1. pp. 54-61.
64. Ferkai A., „Űr vagy megélt tér? Gondolatok az építészeti térről“ Pannonhalmi Szemle X.2. 2002. pp. 19-27.
63. Ferkai A., „Még-modern, újra-modern, más-modern? Fogalomtisztázó séta a cimkék erdejében.“ Octogon 2002. 4. pp. 72-73.
62. A. Ferkai, „Modernity or Modern Imagery?“ In: Conference Proceedings. The Seventh DOCOMOMO Conference. Image, Use and Heritage: the Reception of Architecture of the Modern Movement. Paris, 2002. (a konferencia 2002. szeptemberében zajlott, a kiadvány 2006-ban jelent meg)
61. Ferkai A. (szerk.), Jánossy György építőművész Bp. 2001. 6 BT kiadó. (előszó, két tanulmány és kronológia szerzője)
60. Ferkai A.(szerk.), (szerzők: Branczik Márta, Ferkai A., Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. Bp. 2001. Modern Építészetért Kht kiadása. (előszó, két tanulmány és az épület-címszók 50%-ának szerzője)
59. Ferkai A., „A XX. század magyar építészetének néhány sajátossága“. In XXI. Országos Műemléki Konferencia, Szeged, 2001. szeptember 12-16. Szeged, 2001, KÖH-Szeged Megyei jogú Város Önkormányzata
58. Ferkai A., „A műemlékvédelem táguló körei“. Lővei Pál (szerk.) A műemlékvédelem táguló körei. Bp. 2000. OMvH. pp. 4-10. (továbbá 8 épület, illetve épületegyüttes leírása a katalógusban)
57. Ferkai A., „A modern mozgalom épületeinek műemlékvédelme“. Arc 5. 2000. pp. 22-35.
56. Ferkai A., „A mérhető és a mérhetetlen. Megjegyzések az ötvenes és hatvanas évek építészetéről“. Arc 4. 2000. pp. 82-98.
55. A. Ferkai A, „Hungary“. In Dennis Sharp, Catherine Cooke (Ed.), The Modern Movement in Architecture. Selection from the DOCOMOMO Registers. Rotterdam, NL. 2000. 010 Publishers. p. 122.
54. A. Ferkai, „Budapest 1927-37, Neues Bauen in Budapest“. In Eve Blau and Monika Platzer (Ed.), Shaping the Great City, Modern Architecture in Central Europe 1890-1937. Német változatban: Mythos Grosstadt. Architektur und Stadtbaukunst in Zentraleuropa 1890-1937. Munich D, London, New York. 1999. Prestel Verlag. pp. 178-180.
53. A. Ferkai, „Die Entwicklung den ungarischen Architektur zwischen 1910 und 1965“. In: Baustelle: Ungarn. Neuere ungarische Architektur. Berlin 1999. Akademie der Künste. pp. 6-14.
52. A. Ferkai, „Cottage versus Block of Flats. The Sub-urbanization of Budapest“. In Gyula Ernyey (Ed.), Britain and Hungary. Contacts in Architecture and Design during the Nineteenth and Twentieth Centuries. Essays and Studies. Bp. 1999. Hungarian University of Craft and Design. pp. 151-170.
50-51. A. Ferkai, „Hungarian Modernism in Architecture“. In Ray McKenzie, Christian Hermansen (Ed.), Brave New Worlds. An exhibition of Modern Architecture in Scotland and Hungary 1930-1950. Glasgow, 1999. pp. 12-15. Magyar változata: Szép új világ. Modern építészet Skóciában és Magyarországon 1930-1950. Bp. 1999.
48-49. A. Ferkai,: „Hungarian Architecture between the Wars“ and „Hungarian Architecture in the Postwar Years“ . Chapter 11 and Chapter 12 in Dora Wiebenson and József Sisa (Ed.), Architecture of Historic Hungary. Cambridge USA and London, 1998. MIT Press. A könyv átdolgozott magyar fordítása: Ferkai A., „Építészet a két világháború között“ és „Építészet a 2. világháború után“. 11. és 12. fejezet In Sisa József és Dora Wiebenson (szerk.), Magyarország építészetének története. Bp. 1998. Vince Kiadó.
47. A. Ferkai, „Recording and Preserving the Modern Heritage in Hungary“. In: Allen Cunningham (Ed.), Modern Movement Heritage – A Challenge to Manage. London, UK 1998. Spon and Thomson Professional. pp. 44-49.
46. A. Ferkai, „Pre and Post-1945 Public Housing in Hungary: Dilemmas about Their Listing and Preserving“. In: Conference Proceedings. Fifth International DOCOMOMO Conference. Vision and Reality. Social Aspects of Architecture and Urban Planning in the Modern Movement. Stockholm, 1998. pp. 245-247.
45. A. Ferkai, „Away from the Extrems (Remarks on Hungarian Modernism)“. Zlaty Rež (CZ, Prága) 18. 1998 tél. pp. 10-15.
44. Ferkai A., „Budapest, szalagváros. Acsay László és Masirevich György I.díjas terve Budapest újjáépítésére 1945-ben“. Budapesti Negyed 18-19. 1997 tél – 1998 tavasz. pp. 143-152.
43. Ferkai A., (bevezető tanulmány és 100 épületről címszó) In Lőrinczi Zsuzsa, Vargha Mihály (szerk.), (szerzők: Ferkai A., Gerle János, Vargha Mihály): Építészeti kalauz. Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. Bp. 1997. 6 BT kiadó.
42. Ferkai A., Üzletportálok. Bp. 1997. Városháza. A Mi Budapestünk sorozat
41. Ferkai A., „Mi a lényeges az építészetben? Heinz Bienefeld (1926-1995) életművéről“. MÉ 1996. 2. pp. 24-27.
40. Ferkai A., „Hivatalos építészet a Horthy-korszakban“. In: XX. századi műemlékek és védelmük. (A 26. Egri nyári egyetem előadásai. Jelentősen kiegészített szöveg). Bp. 1996. pp. 117-122.
39. A. Ferkai, „Entre nostalgie et modernité. L’entre-deux-guerres“. Monuments Historiques (F, Párizs) 201. 1996. március-április. pp. 75-78.
38. A. Ferkai, „The Lesson of Eastern Europe“. In: Conference Proceedings. Fourth International Conference of DOCOMOMO. Universality and Heterogeneity. Bratislava. 1996. pp. 56-59.
37. Ferkai A., Buda építészete a két világháború között. Bp. 1995. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet kiadása.
36. A. Ferkai, „Internationalismus, Regionalismus, Nationalismus“ In: Europa, Europa. Das Jahrhundert der Avantgarde in Mittel-, und Osteuropa. (szerk.: Ryszard Stanislawski, Christoph Brockhaus) Bonn, 1994. Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland. 2. kötet. pp. 50-54.
35. Ferkai A., „Rimanóczy Gyula családi házairól“ In Hadik András, Hajdú Virág, Prakfalvy Endre és Ritóok Pál (szerk.), Rimanóczy Gyula (1903-1958). Bp. 1994. OMvH Magyar Építészeti Múzeum. pp. 13-23.
34. A. Ferkai, „The Misery of Small East-European States in the Mirror of Architecture“. Piranesi (SLO, Ljubljana) 1994. 4. pp. 94-99.
33. Ferkai A., „Viták a nemzeti építészetről 1930-39“. Építés- Építészettudomány XXVI. 3-4. 1994. pp. 255-278.
32. Ferkai A., „Ajánlás Lessner Manó munkáihoz“ MÉ 1994. 6. pp. 37-38.
31. Ferkai A., „A társasház mint a budapesti lakóházépítés megújításának egyik módja“. Ars Hungarica 1993. 1. pp. 61-76.
30. Ferkai A., „A sztálini építészetről“. In: György Péter és Turai Hedvig (szerk.), A művészet katonái. Sztálinizmus és kultúra. Bp. 1992. Corvina Kiadó. pp. 24-33.
29. Ferkai A., István Mária, Slézia József (szerk.), Új magyar iparművészet felé. Válogatás a magyar iparművészet dokumentumaiból 1899-1947. Bp. 1991. Magyar Iparművészeti Főiskola Szakelméleti Kutatócsoport. (kiadó által felkért könyvszerkesztés)
28. Ferkai A., „Forbát Alfréd első megvalósult családiházáról“. Ars Hungarica 1991. 2. pp. 221-228.
27. Ferkai A., „Szigor és érzékenység“ I-II. ART magyar melléklete 1991. 6 és 7. szám p. 8.
26. Ferkai A., „A nemzeti problematikája a két világháború közötti építészeti gondolkodásban“. In: Keserű Katalin (szerk.), Sub Minervae Nationis Praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Bp., 1989. ELTE Művészettörténeti Tanszék.
25. Ferkai A., „Nemzeti építészet a polgári sajtó tükrében“. 1920-1930. Építés- Építészettudomány XXI. 3-4. 1989. pp. 331-363.
24. Ferkai A., „Építészet, környezetkultúra“. In: Elméleti konferencia. Bp., 1989. Tölgyfa füzetek.
23. Ferkai A., Konsztantyin Melnyikov. Bp. 1988. Akadémiai Kiadó. Architektúra sorozat.
21-22. A. Ferkai, „After the Darkness. Architecture and politics in post-war Europe“. World Architecture (UK, London) 1989. 3. pp. 86-91.; uaz németül: „Nach der Sonnenfinsternis“. ARCH+ (D, Achen) 103. 1990. április. pp. 77-83.
20. Ferkai A., „Magyar építészek Európában“. Nyelvünk és Kultúránk 73. 1988. december. pp. 59-64.
19. Ferkai A., „Kós Károly élete ház is. Mai magyar építészek vallomásaiból. Tiszatáj 1988. 11. pp. 76-77.
18. A. Ferkai, „Farkas Molnár 1897-1945. Der Klassiker des ungarischen Funktionalismus“. Architese 1988. 1. (CH) pp. 29-32.
17. Ferkai A., „Amilyen a portál…“ Ipari Forma 1988. 1. pp. 1-5.
16. A. Ferkai, „Zwischen Ost und West. Zur ungarischen Architektur im 20. Jahrhundert.“ Architese (CH, Zürich) 1987. 3. pp. 47-55.
15. Ferkai A., „Le Corbusier és Magyarország“. MÉ 1987. 6. pp. 50-51.
14. Ferkai A., „Iskolák a két világháború között“ MÉ 1987. 3. pp. 21-24.
13. Ferkai A., „Három városi ház“. MÉ 1987. 2. pp. 3-4.
12. Ferkai A., „Az utóbbi évek magyar építészetéről“. Művészet 1986. 9. pp. 8-15.
11. Ferkai A., „Elszámolás az üzletportálokról“. Budapest 1985. 10. pp. 26-28.
10. Ferkai A., „Negyven év magyar építészete“. MÉ 1985. 2. pp. 22-27., valamint Látóhatár 1985. 10. pp. 208-219.
9. Ferkai A., „Megjegyzések a Kozma-évforduló ürügyén“. MÉ 1984. 6. pp. 44-46.
8. Dévényi Tamás, Ferkai A., „Rimanóczy Gyula (1903-1958)“. MÉ 1984. 3. pp. 36-42.
7. Ferkai A., „Budapesti üzletportálok“. MÉ 1983. 3. pp. 40-45.
6. Ferkai A., Dévényi Tamás, „Kereskedelmi kultúra a 30-as években a Stühmer Rt. példáján“. MÉ 1983. 2. pp. 56-57.
5. Ferkai A., „Telefonfülkéinkről“. MÉ 1983. 1. pp. 55-57.
4. Dévényi Tamás, Ferkai A., „Rimanóczy Gyula (1903-1958)“ Opeion Ifjúsági melléklet 1982. 2. pp. 13-21.
3. Dévényi Tamás, Ferkai A., „Janáky István (1901-1966)“ Opeion Ifjúsági melléklet 1982. 1. pp. 10-17.
2. Ferkai A., „Szociális építkezések a századfordulón Budapesten“. Magyar Építőművészet (MÉ) 1980. 4. pp. 60-63.
1. Ferkai A., Dévényi Tamás, „Kirakatpolitika“ (a budapesti üzletportálokról) Budapest 1979. 10. pp. 6-10.
27.) (anon.), „Űr vagy megélt tér“ (recenzió). Intérieur 2004. március-április.
26.) Vargha Mihály, „Ex Libris, Ferkai András: Űr vagy megélt tér“. Élet és Irodalom 2004. március 19. p.27.
25.) Sz.M. (Szentpéteri Márton): „Fragmentumok a modernről“. (Ferkai András: Űr vagy megélt tér? Építészettörténeti írások) Octogon 34. 2004.1. 77.
24.) Tatai Erzsébet, Nyugtával dícsérd a napot. Gyönyörű ez a nap. A nyolcvanas és kilencvenes évek művészete – történet és elmélet (Válogatta és szerkesztette: Aknai Katalin és Rényi András). Buksz 2003 pp. 314-320.
23.) Lugosi András: „Az épületektől a várostörténetírásig“. (A Buda építészete a két világháború között és a Pest építészete a két világháború között című könyvek recenziója) Korall 11-12. (2003. május) 311-314.
22.) Oliver A. I. Botar, „András Ferkai ed., Pest építészete a két világháború között/The Architecture of Pest Between the World Wars.“ Centropa. A journal of Central European architecture and related arts. (USA, New York) Vol. 2. No. 3. September 2002. pp. 235-239.
21.) Halasi Zoltán: „Helyszínbejárás. Pest építészete a két világháború között“ Magyar Narancs XIV. 26. 2002. június 27. pp. 28-29.
20.) Entz Géza, „Pest építészete a két világháború között“. Műemlékvédelem 2002. 1. pp. 69-71.
19.) N. Kósa Judit, „Pesti építészet hatszáz tételben“ Népszabadság 2001. május 2.
18.) Esther Vécsey, „Architecture book on solid grounds“ (The Architecture of Pest between the World Wars by András Ferkai) The Budapest Sun, June 7–13, 2001. p. 52.
17.) (név nélkül), „Pest építészete a két világháború között“. Átrium 2001. 3. p. 4.
16.) BIA (Bojár Iván András), „Bauhaus Pesten. Pest építészete a két világháború között. 2001“. Octogon 2001. 3. p. 98.
15.) bojár (Bojár Iván András), „Kötetben Jánossy szellemi hagyatéka. Jánossy György 1923-1998. Szerk. Ferkai András. 2000 (sic!)“. Octogon 2001. 3. p. 98.
14.) Mujdrica Péter, „Proletkult és szocialista realizmus? (Jánossy György építőművész 1923-1998) MÉ 2001. 3. pp. 58-59.
13.) Mujdrica Péter, „Profitkult és kapitalista realizmus? (Pest építészete a két világháború között) MÉ 2001. 3. pp. 58-59.
13.) Dora Wiebenson and József Sisa Editors: The Architecture of Historic Hungary, Journal of the Society of Architectural History 59. évf. 1. szám (2000 március), pp. 120-121.
12.) Kubinszky Mihály, „Magyarország építészetének történetéről“ Magyar Szemle 8. évf. 5-6. szám 1999. június.
11.) Ian Boyd Whyte, „The soil on which they built. National sentiment and romantic ambition in the architecture of Hungary.“ (Dora Wiebenson, József Sisa ed., The Architecture of Historic Hungary; Ákos Moravánszky: Competeing Visions) Times Litterary Supplement October 2, 1998.
10.) xy, "Mérnök úr sétál" Magyar Narancs 1997?
9.) Samuel D. Albert, „András Ferkai, Buda építészete a két világháború között“ JSAH Journal of the Society of Architectural Historians (USA) Vol. 57. No. 2. June 1998. pp. 225-227.
8.) Végh János, „Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Művészeti emlékek. Az MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének kiadványa. Bp. 1995.“ Művészettörténeti Értesítő XLV. (1996) 1-2. pp. 154-156.
7.) Ilona Rév: „On Gentle Slopes“ Budapest Review of BOOKS Vol. 6. No. 2. Summer 1996. pp. 79-83.
6.) „Budai villák két nézetből. Rév Ilona és Pazár Béla Ferkai András: Buda építészete a két világháború között című könyvéről“ Buksz Budapesti Könyvszemle 8. évf. 2. szám 1996. nyár. pp.
5.) Recenzió Ferkai András, Buda építészete a két világháború között c. művéről. Vigilia 61. évf. 4. szám, 1996. április
4.) Klein Rudolf, „Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között. Művészeti emlékek“. MÉ 1995. 5. p. 54.
3.) Rózsa Gyula: „Úri negyed“ (A Buda építészete… című könyvről) Népszabadság 1995. november 25. p. 26.
2.) Horváth Tamás: „Buda építészete a két világháború között“ Hegyvidék 1995. október.
1.) Bojár Iván András, „Buda építészete a két háború között“. Népszabadság 1995. június 20. p. VIII.
A szakmai publikációs tevékenység összesített adatai:
Az összes fontosabb publikációk száma: 90
Az összes lektorált publikációk száma: 15
Az összes referált publikációk száma: 7
Az összes ismert hivatkozások száma: 3
Az összes ismert “idegen” hivatkozások (és recenziók) száma: 34
